Dühöngő

Ez most egy nagyon dühös és nagyon elszomorító, és az egészségügyre nézve nagyon is elkeserítő poszt lesz. A tegnapi napom, akárcsak az elmúlt évek, megint siker nélkül ért véget egy orvosi “vizsgálat” után.

A történet eleje mindenképpen az, hogy rengeteg anyajeggyel rendelkezem, melyek csöppet sem zavarnak, nem dudorodnak, egyszerűen vannak. A félsz azonban bennem van, hogy bármikor bármi történhet, emellett eleget hallani mindenhol, hogy nagyon fontos elmenni szűrővizsgálatra, mielőtt még baj lenne. Aha, mintha Magyarországon az olyan egyszerű lenne. Kb 5-6-7 éve gondoltam egy nagyot és elmentem a bőrgyógyászatra.  Az orvos egy nőnek legvégső esetben sem nevezhető lény volt, aki lehet hogy nyáron is overálban jár, de azért ezt tanácsolni egy fiatal lánynak nagy butaság volt. Főleg azok után, hogy meg sem vizsgált. Közölte, hogy az anyajegyek ilyenek, ezek vannak, sőt egyre többen lesznek, ne menjek a napra. Mire mondtam, hogy nem tudok mindig árnyékban lenni. “Akkor hordjon hosszú ujjú felsőket” Nyáron 40 fokban? “Hát a maga bőre, maga tudja”. Na ez volt a szűrővizsgálat.

Azóta tudom, hogy “SZTK”-ba nem megyünk ilyennel. Nem is volt kérdés, hogy probléma esetén magánrendelésre megyek, méghozzá ajánlás útján. 4000 Ft egy vizsgálat, állítólag nagyon jó a doktornő. Hát ha nagyon jó, akkor meg fogja tudni mondani, mi az a búb a hátamon a tetoválás alatt, amiről én még azt se látom, piros-e. Ez pár éve történt. Közölte is, hogy betokozódott faggyúmirigy, nem igazán lehet vele mit csinálni, azért ír rá egy kenőcsöt. Édesanyám elkísért, gondolta megkérdezi mi az a búb a lábán, ami jóideje ott van, néha viszket, de különösebb bajt eddig nem csinált. Az ott egy – valószínűleg – jóindulatú daganat. Tényleg jó a nő, mert ránézésre állapította meg. Mi a daganat szóra ledöbbentünk, majd látva, hogy további hozzáfűznivalója nincs a doktornőnek, távoztunk. Elvégre egy daganat manapság már smafu, nem?

Visszatérve a kenőcsre, amiről már fogalmam sincs mi volt, tényleg hatott kicsit, a búb visszább húzódott, bár a mai napig ott van. Hála istennek, nem látszik, csupán tapintással érezhető, és ami a jó hír, már nincs egyedül szegényke. A combomon egy fél éve nőtt egy hasonló, amivel ezúttal a háziorvost leptem meg. Ennek az az egyszerű oka volt, hogy ellentétben a korábbi hanyagságával legutóbb sikerült kenőcsöt felírnia a fémallergiámra. Gondoltam, most is segít. Aha, a szöveg ugyanaz, mint korábban, ez van, lesz és ennyi. Még kenőcs sincs. Rendben. Ennyi év után világossá vált, hogy minden, amit az ember a különböző fontos szűrővizsgálatokról hall, csak kamu. Riogatni kell a népet, mert talán nem az orvoshoz futnak el, hiszen a szűrővizsgálattól félni kell, hanem egyből a gyógyszertárba és már adják is a jobbnál jobb gyógyszereket, amit csak ki kell fizetni, orvos nem is kell hozzá. Vagy ez túlzott paranoia a gyógyszeriparral szemben?

A történet kiteljesedése a tegnapi napon történt. Múlt héten vettem észre, hogy a semmiből sikerült egy újabb búbot növesztenem, most éppen a combtövemben. Ez a búb azonban sokkal nagyobb, mint a többiek. Az a fura bennük, hogy nem látványosak, hanem ahogy az ember megtapogatja, érzi, hogy belül van, és nagy. Mondjuk ez most babszemnyi, ahogy az orvos megfogalmazta. Irány a bőrgyógyász, na de hova? Hát a Kardirexbe, mégiscsak egy jónevű magánrendelés, akármilyen nyavalyára van ott osztály, szinte egy kis kórház. Be is jelentkezem, lehet menni, 5000 Ft a beavatkozás nélküli vizsgálat. Bőven megéri, ha legalább azt megtudom, mi a fenéért lesz egyre több új kis barátom a testemben, akik hívatlanul töltik idejüket nálam egy kis ideig, mondjuk úgy a halálomig. És akkor idézném a párbeszédet, ami a rendelőben zajlott le:

- Van itt ez a búb a combotövemnél, ami nagyon aggaszt. Van egy másik is, amit hasonlónak érzek a lábamon, amire a háziorvos azt mondta, betokozódott faggyúmirigy, meg korábban megjelent a hátamon is egy kisebb.

Orvos megtapogat.

-Hát igen, ezzel sajnos nem lehet mit kezdeni, a tudomány nem foglalkozik ezek kialakulásával és megelőzésével.

Döbbent pofát vágok.

-De mi ez egyáltalán, egy zsírcsomó?

- Hát, nagy valószínűséggel az.

-Hát engem azért zavar, mert ha ez így folytatódik rosszabb leszek, mint a Notre Dame-i toronyőr, neki csak egy púpja volt. Nem lehet ezzel valamit kezdeni?

- Hát ha nagyon rossz helyen van, és úgy érzi, hogy irritálja, esetleg begyulladhat, akkor sebészi úton eltávolítható.

- Akkor Ön tudna írni egy beutalót?

- Persze.

- Esetleg étrend változtatással megelőzhető továbbiak kialakulása, vagy bármivel?

- Nem, semmi köze hozzá.

Hm. Összegezve, nem, nincs rossz helyen, éppen a combom és a kis hamvas barackom találkozásánál, ahol éppen a bugyi gumija fut, nem, nincs rossz helyen. Mi irritálná? Ugyan már.

A beutalót megkaptam, az 5000 Ft-ot kicsengettük, de hogy miért, azt nem tudom. ÉN megállapítottam, hogy egy zsírcsomó, a doki ránézésre közölte, hogy ja, valószínűleg igazam van. ÉN kértem egy beutalót, mert ÉN megállapítottam, hogy elég szar helyen van. ÉN gondoltam, hogy tehetnék valamit, amivel megelőzhetem a továbbiakat. Tehát ÉN orvost játszottam öt percig. Mondjuk amennyi Vészhelyzetet, Grace klinikát, Klinikát és egyáb ilyen szart láttam már, akár ÉN sebész is lehetnék és itthon megoldhatnám az ÉN problémámat, amivel a tudomány nem foglalkozik.

A sebészeten nagyon aranyosak voltak, egy fiatal doki, meg a nővérkék. Valamiért közölték velem, hogy ez egy életmentő műtét lesz, ezért előre rangsorolnak, és így két hét múlva mehetek is. Egyébként dec 13-ig be vannak táblázva. (Csak zárójeles megjegyzés: aug 31-re nem kellett kis betűkkel besuvasztani a nevem, én voltam az első, akit aznapra beírtak, szóval az a betáblázás akár elég szellős is lehet). Szóval itt legalább szerencsém volt. Anyu azt mondta, lehet kinéztek belőlem pár 10 ezrest. Höhö. Akkor le kéne szaladniuk a szemészetre

Összefoglalva a dolgokat azt kell mondanom, hogy a betegellátás nem tartozik az egészségügyi feladatok közé. Sehol. Lehet, hogy csak én vagyok ilyen szerencsétlen, de még nem sikerült olyan orvosnál járnom, aki megfelelő figyelemmel, gondossággal, és ellátással viseltetett volna. Kivéve a nőgyógyászt, az egy tündérember.

Lévén az internet egy csodás dolog, és minden rajta van, utánanéztem ennek a bizonyos zsírcsomónak. Persze csak akkor volt ennek értelme, ha a diagnózisom jó és tényleg ezt hurcolászom magamban. Lássuk:

A zsírcsomó, orvosi nevén lipoma, a bőr alatt található, fájdalmatlan, puha tapintású, mozgatható csomó az egyik legelterjedtebb bőr problémák egyike. Többnyire a karokon, lábakon és a törzsön alakul ki, de előfordulhat a nyakon, a fejen, az arcon is. Általában a 40 és 60 év közötti személyeket érinti, nőkön kisebb százalékban fordul elő, mint a férfiaknál.

A kiemelt részhez megjegyezném, hogy 28 éves vagyok és nő. Tehát baromi evidens, hogy több ilyennel is rendelkezem, vagy hogy egyáltalán zsírcsomók vannak a testemben, ugye? Kérdem én, ez nem volt gyanús az orvosnak? Vagy ez csak hülyeségből lett kitéve egy lézerklinika honlapjára?

Ami a jó hír:

A zsírsejtek alkotta csomó többnyire ártalmatlan, ha nem okoz semmilyen kényelmetlenséget, esztétikai problémát, eltávolítása nem szükséges.

Csupán ha kellemetlen helyen van, vagy esztétikailag zavarja az illetőt. Ami pozitív, hogy legalább a sebészeten nem rinyálnak ilyenek miatt, nekik úgyis mindegy, vág, kivesz, betesz, összevarr.

Egy másik oladalon nagyjából ugyanezeket találtam egy kis kiegészítéssel:

Több elmélet is kering arról, hogy mi okozza a bőr alatti, gumi állagú csomókat. Egyes szakemberek szerint a lipoma örökletes, tehát egészségügyi kondíciótól függetlenül nő ki a bőrön. Mások úgy tartják, hogy az anyagcserezavar, a máj és az epe nem megfelelő működésének jelei. Ha a két elméletet ötvözzük, akkor ahhoz a megoldáshoz jutunk, hogy a már meglévő csomókat maximum sebészi úton tüntethetjük el, viszont a kávé, cigaretta, alkohol, a stressz és a túl zsíros ételek kerülésével megelőzhetjük az újabbak kialakulását.

Ennyit arról, hogy semmi köze az egésznek az evészethez. Lehet, hogy a kedves doktornő pont egy olyan elméletben hisz, ami szerint mindegy mit eszek, de ha már én rákérdezek, legalább mondaná el, amit az ember úgyis tud magától, hogy szüntessek meg annyi káros szenvedélyt, amennyit csak lehet. Egy épkézláb orvos legalább lebaszott volna, hogy ne zabáljak zsíros ételeket, míg itt 5000 Ft-ért az odafigyelés és a segíteni akarás teljes hiányával találkozhattunk.

Aki pedig azt gondolja, hogy csupán hipochondria egy-egy kis láthatalan csomócskával orvoshoz és sebészhez rohangálni, annak csak ennyit üzenek:

Amennyiben ilyen csomókat fedezünk fel valamelyik testrészünkön, ajánlatos orvoshoz fordulni, mivel, bár a szimpla lipoma ártalmatlan, létezik olyan válfaja, az úgy nevezett liposzarkóma, ami a zsírsejtek elrákosodását jelentheti.

Na igen, ehhez kéne a szemmel ránézésnél picit többet tenni, hogy a kifizetett tb-jéért és az ún. vizsgálati díjért megnyugodjon az a nyomorék beteg, hogy nem kell mitől tartania.